1.0Kívül-belülhttps://kivulbelul.cafeblog.huSz. Zsuzsihttps://kivulbelul.cafeblog.hu/author/zsuzska-3/<h2>Vannak <del>még</del> jó emberek. Még nélkül. Mert vannak. </h2> <p> </p> <h4><img class="aligncenter size-large wp-image-410" src="https://kivulbelul.cafeblog.hu/files/2019/03/flower-22656_1920-600x402.jpg" alt="" width="600" height="402" /></h4> <p> </p> <h4>Ma megint egy kisebb csoda történt velem, minden esetre én úgy éltem meg.</h4> <p> </p> <p>Vonattal mentem be Pestre, a vonathoz bringával száguldottam, mint rendesen, persze utolsó pillanatban.<br />Berohanok, megveszem a jegyet, kirohanok, jön a vonat, a bringában még ott vannak a cuccaim, kirángatom őket, rohanok le a lépcsőn, fel a lépcsőn, utolsó pillanatban még fel tudtunk szállni páran.</p> <div class="text_exposed_show"> <p>Lehuppantam, majd elkezdtem keresni a jegyem.<br />Sehol semmi, és még csak emlékem sem volt, hogy a nagy futásban hova tettem. Zsebembe? Ott nincs. Táskába? Ott sincs. Könyvembe? Ott sincs.<br />Vadul keresni kezdtem a jegyet, újra és újra átnézve mindent. Semmi.</p> <p>Lelki szemeim előtt láttam, hogy jön a kalauz és milyen irtó ciki lesz felnőtt fejjel, mintha bliccelnék...<br />Újra kényszeresen átnéztem párszor mindent. Semmi.<br />De miért jönne a kalauz? Hányszor volt, hogy nem jött. Többször, mint ahányszor jött. De ha pont ma, az nagyon ciki...<br />Találtam pár régi jegyet, amit bevágtam a táskába ide-oda, de egyik sem a mai.</p> <p>Ekkor meglátam egy nagydarab férfit, ahogy egyenruhában lassan közelít a másik kocsiban.</p> <p>Újra vadul keresésbe fogtam, némi pánik uralkodott el rajtam.<br />Ekkor megszólalt egy mély hang.<br />Kész. Vége.<br />Ránéztem és csak annyit tudtam mondani:<br />- Nem találom. Elhagyhattam futás közben. - közben szorongattam a régi gyűrött jegyeket.</p> <p>Mire ő:<br />- Ajjaj. Visszafelé is megvette?<br />- Nem csak oda.<br />- Akkor legalább nem vesztett sokat.<br />És továbbsétált....</p> <p>Hát ismét nem találtam szavakat, de most másképp.<br />Egy jó ember. Talán látszott rajtam az ijedtség. Talán még azt is látta, amikor a vonat felé futottam.<br />Mégis, megtehette volna, hogy kötözködik vagy megbüntet. Nem tette.</p> <p>Aztán arra gondoltam - és most gondolj rólam amit akarsz, hogy ezt mondom magamról, de - becsületes ember vagyok, másoknak nem akarok, nem kívánok rosszat. Nagylelkű vagyok, ahol és akinek tudok segítek. <br />Azt kapod amit adsz.<br />Ha szereted az embereket, ők is szeretni fognak.<br />Ha szépnek látod a világot, valóban szép lesz. Ha kedves és megértő vagy másokkal, ők is kedvesek és megértőek lesznek veled.<br />Én most valamit visszakaptam.<br />Remélem ő is visszakapja, amikor szüksége lesz rá! <span class="_47e3 _5mfr" title="heart hangulatjel"><img class="img" role="presentation" src="https://kivulbelul.cafeblog.hu/files/2019/03/2764-1.png" alt="" width="16" height="16" /></span></p> </div> <p> </p> <p>[embed]https://kivulbelul.cafeblog.hu/2019/03/19/szeretni-szultek/[/embed]</p> <p>[embed]https://kivulbelul.cafeblog.hu/2018/12/29/dontesek-es-valaszutak-miert-olyan-nehez/[/embed]</p> <p>[embed]https://kivulbelul.cafeblog.hu/2018/12/21/5-hihetetlenul-egyszeru-trukk-a-boldogsagert/[/embed]</p> <p> </p> <p> </p> <p> </p> <p> </p> <p>(forrás: https://www.facebook.com/KivulbelulSzmrecsanyiZsuzsival/photos/a.397988947237771/801381310231864/)</p>richhttps://kivulbelul.cafeblog.hu/files/2019/03/flower-22656_1920-150x150.jpg150150