Ez nagyon más. És mégse. Tutira meg fogsz rajta döbbenni! 🙂
Vészesen közeledik a karácsony, sokan mostanában szerzik még be az utolsó ajándékokat, mások már csak csomagolópapírt válogatnak, vagy készülnek az ajándékok csomagolására, és persze vannak olyan előre gondolkodók, akik már mindennel készen a legnagyobb nyugalomban készülnek az ünnepre. (vajon tényleg vannak ilyenek? 🙂 )
Én most leginkább azokhoz szólok, akik a csomagolás előtt állnak, és persze kisebb részben azokhoz is, akik már becsomagolták az ajándékaikat vagy legalábbis beszerezték a hozzá való színes karácsonyi csomagolópapírt – hiszen jövőre is lesz karácsony.
Ugyanis itt egy ünnep, aminek az üzenete az, hogy a „szeretet a legfontosabb” és ennek a jelmondatnak a zászlaja alatt tönkretesszük és módszeresen kiirtjuk a bolygót.
Nem, nem a kivágott fenyők millióiról szeretnék most beszélni, – bár az is megérne egy komoly beszélgetést – hanem arról a bizonyos csomagolópapírról.
Amit holnap megveszel, beletekersz egy dobozt, pár nap múlva valaki letépi róla, és megy a kukába. Jobb esetben a szelektív gyűjtőbe.
Belegondoltál már abba,
> hogy egy karácsony alkalmával hány tonna papír végzi így a szemétben?
> Vagy hogy ennek hányad része kerül szeméttelepre és hányad része hasznosul újra?
> Hogy ezért a papírért mit és mennyit vágnak, ki,
> és az elkészítése közben mennyi szennyező anyag jut a környezetbe?
Vajon ennek így kell lennie?
Nézzük csak meg, mennyi időt is tölt funkciójában egy csomagolópapír?
Ugyanis tök mindegy, hogy mennyi idővel az adott ünnep alatt kerül az ajándék díszes öltözékbe, a funkcionalitása akkor csúcsosodik, amikor – a karácsony esetében – az ajándék bekerül a fa alá, és a megajándékozott először pár perctől egy-két órán át tartó időintervallumon keresztül messziről figyeli, kémleli, majd a megadott pillanatban 30-60 másodpercig csodálja, végül egy pár pillanat alatt letépi/lebontogatja – vérmérséklettől és életkortól függően – a csomagolást a vélhetően álmai ajándékáról.
Manapság sok papírféle, köztük a csomagolópapírok is újrahasznosított papírból készülnek, de egyrészt korántsem mindegyik, másrészt – sajnos – ezeknek jó része még mindig a kommunális hulladékban végzik.
Oké, vásároljuk tudatosan, újrahasznosított papírból csomagolást és kizárólag a szelektívbe tegyük bele. Ez még így is egy olyan értelmetlen körforgás, ami elképesztő módon szennyezi a környezetet a gyártási folyamat lévén. Ezzel egyszerűen nem lehet vitázni. Tény.
De amíg ajándékozunk egymásnak születésnapra vagy a szeretet ünnepén, addig az ajándék díszes csomagolása is igény marad. És ez nem baj. Vagyis nyilván lehetne enélkül is élni, de nem erre szeretném felhívni a figyelmet. Nem erre biztatlak.
Én is szeretem az ajándékaimat, amiket hosszasan tervezgetek, kigondolok, kiválasztok, személyesen az illetőnek szánok vagy akár saját kezűleg készítek el, szóval szeretem ezeket ízlésesen, kívánatosan, az alkalomnak megfelelően ünnepi ruhába öltöztetni.
Én találtam egy számomra igazán megfelelő formát, és ezt szeretném megmutatni Neked.
Igazán az én csomagolóm évek óta ugyan az. És ugyan az a csomagolóm karácsonykor és születésnapokon, csak épp a szalagok és a díszítések változnak ünnepről-ünnepre és évről-évre.
Az én csomagolóm nem papír, hanem pamutvászon.
Igen, jól olvastad, egy textília.
Anno, amikor ezt kitaláltam, alaposan átgondoltam, és hogy a csomagolás minden alkalomhoz, ünnephez és személyhez alkalmazkodjon, egy vanília színű vászonra esett a választás. Mielőtt megvásároltam az anyagot, három dolgot gondoltam át alaposan:
– hányan vagyunk a családban – hiszen mi Szenteste mindig együtt ünnepelünk,
– így személyenként a megszokott mennyiségű ajándékokkal mennyi és milyen méretű darabokra lesz szükségem,
– és hogy mi lehet az a szín, ami minden nemnek és életkornak jó lehet egy szép díszes szalaggal.
Így esett a választás erre a bizonyos vaníliaszerű pamutvászonra.
Elsőre nem is sikerült eleget vásárolni, de erre fel voltam készülve. Már akkor megbeszéltük a kedvenc boltom, a Gombocska tulajdonosával, hogy erre lehet számítani, és az első nagy családi ünnepen ki fog derülni, van-e szükség még kiegészítésre. És volt. De szerencsére a vásárláskor lemetszettem egy csíkot az anyagból, ami a tárcámba került, és amit így gyorsan be tudtunk azonosítani.
Bevallom, hogy imádom a szép csomagolásokat. A testvérem igazi csomagolóművész, minden évben igazi műremekeket tol be a fa alá. Természetesen Anyuval mi sem maradhatunk le, de mivel mindenkibe szorult némi kreativitás és szépérzék, senki nem szokott szégyenkezni. Persze ez nem verseny. Egyszerűen nálunk igény.
És ezzel csak annyit szeretnék üzenni, hogy a környezettudatosság, mint a pamutvászon csomagolás, vagy a látszólagos egyszerűség, mint az egyszínű vanília, nem jelenti azt, hogy egyszer és mindenkorra el kell búcsúznunk a szép, színes ajándékoktól és a kreativitástól. Sőt!
Nem szoktam minden alkalommal fotót készíteni az ajándékaimról, csak pár van róluk, amikor a Facebook oldalamon szándékosan megmutattam, szintén azzal a céllal, hátha más is kedvet kap hozzá.
Ennyit még így is sikerült találnom az albumok között. Általában szülinapos ajándékok.
Nem is a legszebbek, de az látható, hogy mennyire más lesz az ajándék egy más színű szalagtól.
fiús szülinap
lányos szülinap
De arra gondoltam, biztos lesz olyan, akinek ez nem lesz elég.
Így felkerekedtem, és elmentem e kedvenc lelőhelyemre, a Gombocskába.
Itt kiválogattam pár olyan anyagot, amibe szerintem minden kényes ízlésű csomagolásmániás szívesen bújtatná gondosan kiválasztott ajándékait.
A díszítéseket szintén az ott található készlet adta, a szalagok, gombok és egyéb apró díszek, de egy gondosan megtervezett karácsonyi dizájn ettől még sokkal kifinomultabb is lehet. Csak a képzelet szabhat határt!
Végezetül pedig itt vannak a kedvenc anyagaim kifejezetten erre az ünnepre.
Bizony kérem szépen, ezek nem papír csomagoló anyagok, hanem mind gyönyörű, és másra is hasznosítható dekorvászon.
Mielőtt azzal vádolnál, hogy ez csak újabb szeméthalmokat teremt, ráadásul lassabban bomlik, mint a papír, elárulom, hogy ha végleg ráuntam a vanília színű darabkáimra, akkor számtalan kézműves és hobbiból varrogató háziasszony várja az ehhez hasonló darabokat az ezekre kialakított csoportokban, ahol aztán sok-sok hasznos dísz és használati tárgy készül belőlük.
Mi, egyelőre a vaníliáimmal harmadik közös karácsonyunkra készülünk, és valahogy így tervezzük az ideit:
Mire figyelj.
> Ha ilyen egyszínű és világos anyagot vásárolsz, mint az enyém, akkor ez átlátszik, tehát az anyagot duplán kell hagyni, az eleve felébe hajtott anyagot így darabold a megfelelő méretekre.
> Szegésre nincs szükség, viszont érdemes vigyázni a darabkákra, ne érje őket bor, szörp vagy szülinapi torta. Természetesen mosni lehet, de akkor a vágás mentén kissé foszlani kezd(het).
> Mindig ráhagyással vágd a darabokat, pl nagyobb könyvméret, játékdoboz méret stb, de egészen kicsiket soha ne vágj! Összehajtani mindig lehet, szétvágott anyagot toldozgatni-foldozgatni viszont nem.
> Én nem használok, de esetleg szükséged lehet tűkre vagy biztosítótűkre a csomagoláskor.
> Legyen a készletednek egy saját dobozkája. Ide hajtogasd vissza szépen őket a használat után, és ide gyűjtheted a szépen feltekert szalagokat is.
> Amire neked nincs szükséged, az másnak kiváló alapanyag lehet. Sose dobd ki azt, amit meguntál vagy már nem tetszik. Add vagy ajándékozd el kézműveseknek, így újabb csodák készülhetnek belőle!
A képek saját készítésűek, az ötletek készültek a Gombocska méteráruboltban, a bolt kínálatában található textíliákból és kiegészítőkből.
Köszönöm a lehetőséget a fotók elkészítésére!
Gombocska méteráru bolt
Dunakeszi, Kiserdő utca 12 .
weboldal itt
webáruház itt
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: