Állatok világnapja – A 10+1 legfontosabb pont a felelős állattartásért!

A bejáratnál kaptunk pár ajándékot, köztük ezt a hűtőmágnest, ami a látszólagos egyszerűsége ellenére elgondolkodtatott.
Mert mi is a felelős állattartás?
Te gondolkodtál már ezen?
Neked mit jelent?

Természetesen én magam is sokat gondolkodtam ezen, és mivel neked is feltettem a kérdést, hogy számodra mit jelent ez a fogalom, úgy döntöttem, hogy pontosíthassunk, utána is nézek.
Rákerestem tehát gyorsan a felelős állattartásra.

> Meglepő (vagy nem meglepő) módon rögtön az első két találat egy azonos nevű oldal és program volt, ahol szinte kizárólag a külső és belső élősködőkről esik szó. Természetesen egy bizonyos termékcsaládot reklámoznak és értékesítenek, szóval menjünk is tovább.

> Aztán persze sorban jöttek a valódi felelős állattartással kapcsolatos felsorolások. 

A felelős állattartás pontjait anno szintén a Rex Kutyaotthon Alapítvány hirdette ki, amikor megalapította a Felelős Állattartás Napját.
Akkor 7 pontban foglalták össze a legfontosabbakat.

1. Szeretet (szeretetteljes törődés, gondoskodásunk kifejezése nap mint nap)
2. Táplálás (az igényeknek megfelelő eledel és friss ivóvíz biztosítása)
3. Ápolás (a kültakaró, a karmok és a fogazat rendszeres karbantartása)
4. Pihenés (gondoskodás az időjárás viszontagságaitól védett pihenőhelyről)
5. Egészség (rendszeres védőoltás, parazitamentesítés, állatorvosi ellátás)
6. Mozgás (rendszeres mozgáslehetőség, séták és játék biztosítása)
7. Családtervezés (a nem kívánt szaporulat megelőzése ivartalanítás révén)
   (Wikipédia)

Nekem ez azért kicsit kevés, bár kétségkívül mind kivétel nélkül nagyon fontos, de itt talán egy kicsit bővebben is belemehetünk, hiszen nem kell ráférniük a pontjainknak egy szűkös plakátra. 

1. Felelősség. – Már azelőtt alaposan gondoljuk végig, hogy mibe szeretnénk vágni a fejszénket, mielőtt megvásárolnánk és hazavinnénk leendő kedvencünket. Van-e megfelelő hely számára, el tudjuk-e látni az elkövetkező akár 10-15 évben, a család életmódjába beilleszthető-e az állat, fogunk-e tudni vele annyit foglalkozni, amennyit és ahogyan igényli és a többi, és a többi. Egy állat nem játék. Nem lehet visszapasszolni a feladóhoz, ha mégis másképp gondolnánk. 

2. Szeretet, az állat legyen barát, családtag. –  Természetesen sokféle céllal tartanak vagy tarthatnak az emberek állatot, és ha szigorúan a kutyára fókuszálunk, akkor érzékelhető ez a sokféleség igazán. Abból kiindulva, hogy hányféle kutyafajta létezik, ezek a fajták milyen célból lettek kitenyésztve, azért azt elismerhetjük, hogy a barát és családtagságon kívül a kutyának bizony ma is lehetnek “feladatai”. Ezt sok helyen eleve ferde szemmel nézik, pedig nem azzal van a baj, ha az állatnak feladata van. Tulajdonképpen mindegy, hogy “csak” családtagra és/vagy barátra vágyunk vagy leendő kedvencünknek feladata is lesz, ha közben megkapja tőlünk azt a szeretetet, amire mint érző lénynek szüksége van a boldog élethez.

3. Megfelelő környezet, alapvető szükségletek biztosítása. –  Mire idáig jutunk, már tisztában vagyunk a kiválasztott kedvenc  igényeiről, tehát itt az idő, hogy meg is teremtsük ezeket a számára. Fekhely, alvó vagy búvóhely, megfelelő hőmérséklet vagy olyan kuckó, ami kinti állat esetén megvédi az időjárás viszontagságaitól. Játékok vagy olyan eszközök beszerzése és megfelelő elhelyezése, amit az állat használni szeret vagy az eredeti környezetét mintázza, szintén az alapvető szükségletekhez tartozik. A lakótelepekre jellemző “a kutyám a legjobb barátom és az egyetlen is” életérzés nem kifejezetten egészséges irány, sőt ez szüli a legtöbb túlkapást, ami viszont már egyáltalán nem alapvető és nem is szükséglet, de erről majd később. A kutyának például fajtától függően nem biztos, hogy lakásban a legjobb, mint ahogyan azt sokan hinni akarják. Az ember mellett a helye, az rendben van, a foglalkozás is fontos, mint ahogy erről esik majd még szó, de ez nem azt jelenti, hogy adott esetben egy nagy mozgásigényű vagy nagytestű kutyát szobacicaként kezeljük “állatszeretetből”.
Itt említeném meg még a két rosszfiút, a kennelt és a láncot. Mindkettő véresen elítélendő, ha valaki igazi állatbarátnak tartja magát. Nem szeretem a skatulyázást. Nem lehet semmiről sem kijelenteni egyértelműen ezt vagy azt, hiszen nincsenek egyforma esetek. Én bizony ismerek olyan gazdikat, akik éppen a kutya biztonsága érdekében tartják láncon vagy kennelben a minden körülmények között elszökdöső kutyáikat. Ismerem őket, a kutyákat is, és állítom, hogy nagyon is felelős gazdik. 

4. Gondoskodni megfelelő ételről és friss, tiszta vízről. – Ez annyira fontos, mondhatni alap. Mégis ki kell hangsúlyozni, hiszen sokat hallani állatokról, akiknek forró nyári napokon jóérzésű emberek adnak friss ivóvizet, mert gazdájuktól nem kapják meg. Egy felelős gazdi mindenképpen az állatnak megfelelő élelmet biztosít kedvence számára, a szükséges kiegészítésekkel, pótlásokkal együtt, ha arra a faj szempontjából szükség van. Véleményem szerint ez nem feltétlenül jelenti, hogy a legdrágább prémiumtermékeket kell vásárolnunk, annál is inkább, mert a személyes tapasztalatom nem pozitív ezügyben, de ennek eldöntését inkább mindenkinek saját belátására, tapasztalatára, lehetőségeire bíznám.

5. Foglalkozás és tanítás. – Bármilyen állatról is legyen szó, azzal bizony foglalkozni kell. Kutyák esetében a tanítás (nyilván nem kizárólag a kutyaiskolákról van szó) a saját érdekünk is. Egy olyan állat, akivel nem foglalkoznak eleget, több bajt okozhat a környezetének, ráadásul sem emberek, sem kutyák közé nem vihető. A különféle tanítási és nevelési módszerekről azért érdemes lenne egy alapos körkép, mert a ma gyakorlatban lévő módszerek egy jó része köszönőviszonyban sincs a felelősséggel, főleg nem az állatvédelemmel és jóléttel.

6. A mozgásigény kielégítése. – Ez is egy olyan pont, ami minden háziállat esetében igaz.  Nem csak a kutyáknak, a rágcsálóknak, madaraknak, sőt, még a halaknak is megfelelő helyet kell biztosítani. Ez is éppen egy olyan pont, amire már a kedvenc kiválasztásakor fel kell készülni. Pontosan tudnunk kell, mekkora hellyel készüljünk, és mire számíthatunk a továbbiakban, milyen és mennyi teendőnk lesz az állattal. Kertben tartott kutyáknak is szükségük van például sétára, ami részben a mozgásigényét elégíti ki, részben pedig a minőségi kapcsolattartást alapozza meg.

7. Egészség, betegség, élősködők. – Az állattartás legkényelmetlenebb része, azaz a legdrágább tud lenni. Már a kötelező oltások sem kevés pénzbe kerülnek, ha pedig kedvencünk megbetegszik, akkor mélyen a zsebünkbe kell nyúlni. Márpedig minden állattal előfordulhat, hogy megbetegszik. Ezzel a lehetőséggel is számolnunk kell, ráadásul az éves oltásokkal, a folyamatos külső és belső élősködő irtással ez egy folyamatosan fennálló feladat. Cserébe viszont minőségibb életet biztosíthatunk a kisállatunk számára, és a boldog élethez az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése is nagymértékben hozzájárul. Nem csak az állat, de a saját egészségünk és környezetünk tisztasága érdekében is akkor viselkedünk felelősen, ha a betegségektől és az élősködőktől megvédjük kedvencünket.

8. Azonosítás – 2013 január 1-től kötelező kutyáknak a chipes azonosítás. Minden gazdinak kötelessége gondoskodni a kutya chipeltetéséről, de a chip mellett ajánlott még egy névvel- telefonszámmal ellátott biléta a nyakörvre. Saját tapasztalatom, hogy a nagyvárosokban működik a chip leolvasása, de vidéken, kisvárosokban, falvakban az működik, ami azonnal látszik, leolvasható. Ezért a biléta még mindig fontos, nem tudta teljesen kiváltani a chip beültetés. Viszont mivel könnyen elhagyható, rendszeresen ellenőrizzük a meglétét. Személy szerint azon a véleményen vagyok, hogy a rengeteg kóbor vagy kóbornak tűnő cica azonosításában is sokat segítene egy chipes rendszer, de erre egyelőre még várni kell. Egy felelős gazdi tehát igyekszik a kedvencét megfelelő azonosító jellel ellátni.

9. Utódok – Hát ez bizony egy igazi méhkas. Sokan egyértelműen úgy tartják, hogy a felelős tartás kizárólag ivartalanítással biztosítható. Mások pont ilyen hevesen ellenzik a mindenáron ivartalanítást. Én itt nem kívánok állást foglalni ez ügyben, vagy talán annyit, hogy bizonyára mindkét félnek lehet igaza, és vannak esetek, amelyben ez vagy az a megoldás a tuti. Minden esetre ne dugjuk homokba a fejünket, mert az sehová sem vezet. Tudomásul kell venni, hogy pont úgy, ahogy a többi kérdésben is, ebben is vagy előbb vagy utóbb döntést kell hozni, és ennek megfelelően kell cselekedni. A nem várt szaporulat esetén pedig kötelességünk méltó módon gondoskodni a kis jövevényekről. És ez – mondanom sem kell – nem a vizes lavór vagy a szemeteszsák, és nem is a szélnek eresztés.

10. Környezet. – Mármint a gazdi környezete. Például szomszédok és a velük való normális kapcsolat megtartása az után is, hogy állatot vettünk magunkhoz. A kutyák ugatnak, esetleg kárt tehetnek, ha átjárhatnak a szomszéd kertbe. A cicák szintén átjárhatnak, még a lakásba is bekukkanthatnak, ahol különféle gaztetteket is elkövethetnek. Nem beszélve a kint hagyott, grillre szánt pácolt husiról… 
Az esetleges problémákra készüljünk fel (például kerítés állításával vagy kijavításával), és lehetőleg szóljunk a szomszédoknak is, hogy legyenek türelemmel, új családtag érkezik.
De nem csak a szomszédokra kell tekintettel lennünk. Kutyatulajdonosként kutya kötelességünk (hmm.. jó kis szójáték) tudomásul venni, hogy a kutyapiszkot, még ha konkrétan nem is mi helyeztük el a járdán, nekünk kell feltakarítani – jobb híján, hiszen a kutyánk nem fogja. Ez valamiért még nem egyértelmű. Ha az lenne, nem találkoznánk lépten-nyomon kutyagumival.

+1 Természetesség, a túlkapások elkerülése. – Állatot tartani divat, hóbort, szükséglet. És valljuk be, ezek egyike sem kifejezetten kedvez maguknak az állatoknak. Szigorúan állatvédelmi szemszögből nézve ritkán jó az az állatnak, ami nekünk, vagy amit mi számára annak tartunk. Egy madár, akinek szárnya azt teszi lehetővé számára, hogy szabadon szálljon, nem kalitkába való. Egy hüllő sem hiszem, hogy egy szűk terráriumban érzi magát igazán jól. A tengeri halak – hiába nagy az az akvárium, a tenger méreteihez szoktak. Igazi cicabolond vagyok, de elismerem, egy cicának a legjobb az igazi tanyasi környezet, ahol boldogan kolbászolhat amerre csak a kedve tartja és nyugodtan lustálkodhat a kedvére a friss tarlón. A kutya némileg valóban más, mert igazán emberhez szokott, akkor boldog, ha gazdája kedvére tehet. Épp ezért itt azt tartom egészségtelennek, ha ez visszafelé történik. Amikor minden a kutya dilije szerint történik. Pedig alapvetően már az is furcsa, hogy miért van, lehet a kutyának dilije. A szeretet és a törődés fontos! De amikor a túlzott gondoskodás esztelen viselkedésben ölt testet, az a kutyára nézve veszélyes, az egészségére kifejezetten ártalmas. 
Fogyasztói társadalmunkban erről sosem beszélünk. Mert nem kifizetődő. Mindenkinek az a jó, ha a gazdi megveszi a töménytelen tápot, vitamint, kutyarucit, elviszi kutyusát kozmetikushoz, vágatja, festeti, manikűrözteti kedvencét, hordozóba, kistáskába teszi, hozza és viszi magával és illatos vackokkal fújkálja, hogy harmonizáljanak az illatuk egymással. Nem arról beszélek, ami szükséges. Arról, ami beteges. Ami a legkevésbé sem természetes. Ez – vegyük tudomásul – nem jó az állatnak és nem fér bele a felelős állattartásba – még ha érdekből nem is beszélünk róla. 

Felhasznált forrás: http://allatmentoszolgalat.com/tudasbazis/a-felelos-allattartas-szabalyai/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Felelos_Allattartas_Napja
Fotó: saját